Ebben a posztban azt igyekszem körbejárni, hogy mik a hasonlóságok és mik a különbségek a coaching és a pszichoterápia között.
1️⃣ Önreflexió, realitáskontrol és a szakember-kliens viszony
Az alapvető különbség, hogy a coaching egyenrangú viszonyt feltételez segítő és kliens között, tehát nem minősül “orvos-beteg” viszonynak. A pszichológusnál ez nem feltétlenül van így. Ennek oka az, hogy a coaching folyamatban való részvétel feltétele a megfelelő önreflexió és realitáskontroll. Előbbi azt jelenti, hogy az ember képes legyen kívülről is ránézni a működésére, és így átgondolni a viselkedésének környezetre gyakorolt hatásait és a hozzá érkező visszacsatolásokat. A realitáskontrol akkor megfelelő, ha a valóságot az ember nagyjából a környezetével azonos módon érzékeli. Azaz nem ferdít el irreálisan tényeket, nem torzítja számottevően a valóságot. Sérült realitáskontrol és kiforratlan önreflexió esetén egyértelmű a pszichoterápia szükségessége.
2️⃣ Diagnosztika
A pszichológusnak feladata a diagnosztizálás, a coachnak nem. Azonban a színvonalas coach-képzéseken is a tananyag részét képezi a DSM (mentális betegségek diagnosztikai kézikönyve). Nem olyan mélységben ugyan, mint az egyetemi pszichológus és pszichoterapeuta képzéseken, de olyan mértékben mindenképp, hogy a coach fel tudja ismerni, hogy a leendő kliense alkalmas-e a coaching folyamatára, vagy inkább a pszichoterápia nyújt megoldást a helyzetére. Utóbbi esetben köteles jelezni a kliens számára, hogy esetében a pszichoterápia jelenti a hatékony megoldást. Ez alapvető etikai kérdés.
3️⃣ A múlt kezelése pszichoterápiában illetve coachingban
Minden elakadás valamilyen múltbéli történethez vezethető vissza. Míg a pszichoterápia (jellemzően az analitikus terápia) megengedi és kezeli a regressziót (egy korai életszakasz viselkedésébe történő visszaesést), addig a coachnak ez nem kompetenciája. Fel kell viszont ismernie, ha a folyamat ilyen irányt vesz, és javasolnia kell a pszichoterápiát. A coach feladata annak támogatása, hogy kliense átláttassa, hogy múltbéli életeseményei miként befolyásolják a jelenlegi életét. Azzal, hogy a kliens meglátja ezeket az összefüggéseket, megtörténik a tudatosítás, ami a változás/változtatás alapfeltétele, egyben kiindulópontja. Ehhez azonban szükséges az első pontban említett önreflexió és realitáskontrol.
4️⃣ Coaching és kognitív terápiák
Ez a két szakma közös keresztmetszete. Ebben az esetben a cél az aktuális élethelyzetet előidéző viselkedés mögötti gondolkodás feltárása és megváltoztatása. Ekkor a kliens dönti el, leginkább szimpátia alapján, hogy számára a coaching vagy a terápia nyújt megfelelő megoldást.
➕ Kiegészíteném még a sort a pszichiátriával. A pszichiáterek alapesetben nem rendelkeznek terápiás jogosultsággal. A pszichiátereknek külön képzés keretén belül kell megszerezni a pszichoterapeuta végzettséget. Ők alapvetően gyógyszeres kezelést alkalmaznak a mentális problémák megoldására. Gyógyszeres kezelést azonban csak pszichiáter /orvos/ rendelhet el, pszichológus /bölcsész/ nem.
➕ Fontos még említést tenni a negyedik, nagyon különleges területről, ami a spirituális válságkezelés. Spirituális válság esetén a tünetek nagyban hasonlíthatnak a pszichiátriai ellátást igénylő esetekhez, de ezek megoldása spirituális válságkezelő szakember vagy a transzperszonális pszichológiában is jártas terapeuta kompetenciájába tartozik. Kiváltó okaként érdemes megemlíteni a tudatmódosító szerekkel (pl. ayahuasca) vagy egyéb módon megélt módosult tudatállapotok megtapasztalását, amit az egyén személyisége nem tudott feldolgozni.
❗Fontos, hogy mindenki a neki legmegfelelőbb segítséget tudja igénybe venni, ezért készítettem ezt a rövid összefoglalót.
